A magyar közigazgatási jog különös részét európai uniós kitekintéssel feldolgozó első tankönyv 1999-ben, a csatlakozási tárgyalások második évében jelent meg, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének gondozásában. A szerzők és a szerkesztők akkori célja az volt, hogy bemutassák a legfontosabb szakigazgatási ágazatok sajátosságait és jelezzék a hazai közigazgatási rendszer átalakulásának - az uniós csatlakozással is összefüggő - várható új tendenciáit.
A tankönyv előző kiadása és a most megjelenő új kiadás között eltelt időszakban történelmi léptékű változások mentek végbe, melynek eredményeként Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.
Ez a változás valamennyi jogágát, a magyar jogrendszer egészét érinti, tekintettel arra, hogy az európai integráció 2004-től már nem csak a kül- és a nemzetközi kapcsolatokkal függ össze. Az Európai Unió a gazdasági, a társadalmi és a jogfejlődés minden hazai területe számára vonatkozási keretté válik, melyben a jogi diszciplínáknak is újra meg újra kell találniuk sajátos megközelítési módjukat. A különös rész legtöbb ágazata ettől kezdve tartalmilag nem választható el az Európai Unió politikáitól: a közösségi jogi háttér bemutatása elsősorban a nemzetközi jog, míg a hazai szervezeti és jogi struktúrák tárgyalása a közigazgatási jog feladata.
A közigazgatási jog különös részét tárgyaló új tankönyv először az Európai Unió és a tagállami közigazgatás összefüggéseit vizsgálja. Ezt követően tárgyalja a gazdasági közigazgatás, a humán szolgáltatások igazgatása, majd a rendészeti és védelmi igazgatás legfontosabb ágazati kérdéseit. Az egyes fejezetek természetesen nem csupán az adott szektor európai integrációs feladatait veszik számba, hanem az ágazatok komplex bemutatása törekszenek.