A jogállamiság alkotmányos követelményeinek érvényre juttatása érdekében biztosítani kell a tulajdonjog védelmét. E védelmet emeli ki a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amikor kimondja, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben lehet és csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással.

A kisajátítás szabályait ez idáig egy harmincéves jogszabály (1976. évi 24. tvr.) állapította meg, amelyet azóta többször módosítottak, és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma több iránymutató határozatával próbálta alkalmazhatóvá tenni. Az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti határozatával mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert az Országgyűlés nem alkotta meg a kisajátításról szóló új törvényt.

Az új törvény (2007. évi CXXIII. számú törvény) a hatályos rendelkezésekhez képest alapvető változásokat hoz: az e törvényben meghatározott közérdekű célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges ingatlanok megszerzése, ugyanakkor a közérdek és a tulajdonosnak a tulajdona védelméhez fűződő érdekei közötti egyensúly biztosítása érdekében – a kisajátítást a tulajdonjog elvonása kivételes eszközeként szabályozva alkotta meg e törvényt – az Országgyűlés.

A szerző tizenkét fejezetben részletesen feltárja a kisajátítás elvi kérdéseit, feltételeit, céljait, a kisajátítási eljárást, valamint a kártalanítás formáit. A kiadvány utolsó két fejezete a bírósági ügymenetet, valamint a vegyes és a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

Megjelenés éve:   2008.           Terjedelem:  244 oldal