A Jogi lexikon a Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg először.
Ez volt az első összegző munka a huszadik század fordulóján megjelent Márkus-féle lexikon óta. (Magyar jogi lexikon, Szerk.: Márkus Dezső, 1-6. kötet, Budapest, Pallas, 1898-1907).  A Jogi lexikon első kiadásának megjelenése óta Magyarországon, de világszerte olyan jelentős változások történtek, amelyek a jogra és a jogtudományra igencsak hatással voltak. Ezenkívül a tudomány és a technika fejlődése következtében is szinte minden jogágban nagy előrehaladás következett be, sőt újabb jogágak, illetve jogintézmények alakultak ki.

Miért más az új kiadás?
- mert követi az egyes jogágakban bekövetkezett változásokat
- mert több mint 300 új szócikkel bővült
- mert a korábbi szócikkek átdolgozásra kerültek, bővültek, pontosabbak lettek
- mert tartalmazza még több száz neves magyar és külföldi jogtudós lezárt életművének legfontosabb adatait

4300 szócikk egy kötetben, melyek:
- fogalmi szinten magyarázzák a legkülönbözőbb jogágakba tartozó jogintézményeket
- utalnak a jogintézmények történelmi gyökereire
- a jog fejlődésének szempontjából meghatározó jelentőségű dokumentumokról közölnek adatokat
- nemzetközi dokumentumokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel foglalkoznak

A címszavak összeállításánál a szerkesztő elsősorban a magyar jogot, illetve intézményeinek fejlődését tartotta szem előtt, mindemellett igyekezett figyelemmel lenni a külföldi jogok egyes alapvető intézményeire, illetve sajátosságaira.
A lexikon kellő tömörségben korrekt, megalapozott és időtálló jogi ismeretanyagot tartalmaz, amely mind a jog és a jogtudomány iránt érdeklődő olvasók, mind pedig a jogalkalmazás legkülönbözőbb területein működő gyakorló jogászok számára hasznosítható.
A külföldi tudósok kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett figyelmet fordított arra is, hogy mindenképpen szerepeljenek a lexikonban azok a külföldi szakemberek, akik nemcsak munkásságuk, hanem a magyar tudománnyal való kapcsolataik révén különösen ismertek idehaza.