A kötet végigkíséri Európa alkotmánytörténetét a kezdetektől, vagyis a vérségi alapú politikai szerveződésektől a modern parlamentáris demokráciák kifejlődéséig. Ennek során nem csupán a kontinens közjogfejlődésére meghatározó befolyással bíró ún. centrumországok, hanem a "szélső régiók" vagy perifériák államszervezetének és alkotmányainak fejlődési útjait is áttekinti. A könyvben kiemelt figyelmet kapott a képviselet formáinak és főbb tendenciáinak elemzése, hiszen a modern európai alkotmányosság domináns kormányformája a parlamentarizmus. Az elemzés az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténetet a második világháborúig tárgyalja, bemutatva egyúttal a modern kor tekintélyelvű kormányzati rendszereit is.
E hosszú korszak jobb megértése érdekében a szerzők külön fejezetekben foglalják össze az európai konstitucionalizmus legfontosabb intézményeit, így a középkori, valamint a modern polgári alkotmány elemeit. Ennek során elsősorban történeti, illetve alkotmányjogi szempontú meghatározásra kerülnek az államtudományok olyan alapvető fontosságú fogalmai, mint a törzsi alkotmány, a középkori állam, a parlament, az állam- és kormányformák, az államszerkezet és mások.
A könyv az európai alkotmányosság értékeinek bemutatásával, kialakulásának és intézményeinek átfogó elemzésével nemcsak a politológus-, a történész- és a joghallgatóknak nyújthat segítséget a felkészülésben, de érdemes az alkotmányjog és a közjogtörténet iránt érdeklődő olvasók figyelmére is.