A tananyag elkészítését alapvetően két szempont vezérelte: egyrészt egy hiteles, elsősorban a fő fejlődési pontokra hangsúlyt helyező bemutatása az újkori vagy másképpen polgári korszak állam és jogfejlődésének.

Másrészt - tekintettel a tanításból adódó didaktikai szempontokra is - a tananyagnak egyfajta jogági bemutatását kísérli meg. Ez új módszert jelent, melyet hitelesít az a jogtudomány-történeti tény is, hogy éppen a polgári korban kezdték a kontinentális európai jogtudósok a joganyagot jogágak szerint tördelni, vagy jogágakba strukturálni.

Ennek megfelelően az anyag három nagy egységre bontva kerül bemutatásra: 1. közjog-közigazgatási jog; 2. magánjog ; 3. büntetőjog - büntetőbíráskodás rendje. A záró fejezetben az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdéskörét dolgozzák fel a szerzők.