A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a szervezett bűnözés elleni küzdelem. A jelenség mára határokon átívelő tevékenységi formákká "fejlődött", és gyakorlatilag minden országban jelen van nem éppen áldásos hatásaival egyetemben. Megjelenési formái Magyarországon sem tegnapi eredetűek, nyomokban már a XX. század második felében jelen voltak és csak fejlődtek, változtak, erősödtek az elmúlt évtizedekben. A bűnszövetség és a bűnszervezet - mint a társas bűnelkövetési formák két legveszélyesebbnek tartott formája - ma már a kiemelkedő tárgyi súlyú (gazdasági, élet elleni, korrupciós stb.) bűncselekmények esetében gyakorlatilag általános jelenség. Büntetőjogi megállapíthatóságuk azonban szakmai, büntetőeljárásbeli viták középpontjában áll(hat).

Az elsősorban gyakorló jogászoknak szánt kötet nem a szervezett bűnözés kriminológiai kérdéseit tárgyalja, hanem az elmúlt évek ismert vagy kevésbé ismert eseteit, a bírósági döntéseket és az ítélkezés eredményét a Btk. fogalomrendszerének tükrében vizsgálja és mutatja be. Ugyanakkor rövid áttekintést ad a kérdéskör elvi alapjairól és néhány, a témával szoros kapcsolatban lévő általános kérdésről: megvizsgálja a bűnszövetség és bűnszervezet fogalmára vonatkozó szabályozás hátterét és fejlődéstörténetét, és a külföldi tapasztalatok, szabályozási keretek bemutatása mellett felvázolja a magyarországi helyzetképet és szervezetrendszert is; végül - de semmiképpen sem utolsó sorban - összegyűjti a legfontosabb következtetéseket.