A monográfia célja a büntetés-végrehajtási jog időszerű és meghatározó fontosságú kérdésének a végrehajtás jogállami garancia- és kontrollrendszerének átfogó elemző bemutatása.
Korunkban a büntetés-végrehajtási jog reneszánszát éli, az elmúlt másfél évtizedben olyan fokú jogi vérátömlesztésnek lehetünk tanúi, ami a büntetés-végrehajtási jog valamennyi alkalmazója számára komoly kihívást jelent. A folyamat az 1993. évi XXXII. törvény megalkotásával kezdődött és napjainkban is tart, az 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletet felváltó új Büntetés-végrehajtási kódex megalkotása mára belátható közelségbe került. Ma már a büntetés-végrehajtási jogtudomány művelői körében általánosan elfogadott nézet, hogy a jogállami biztosítékok, a végrehajtás garancia- és kontrollrendszere a büntetés-végrehajtási jog tárgykörének szerves részét képezi. Egy jogállamban természetesnek kell lennie, hogy a büntetések és intézkedések, valamint más, személyi szabadságkorlátozással járó szankciók végrehajtása olyan állami feladat, amely differenciált – jogi, szakmai, társadalmi stb. – ellenőrzés alatt áll.
Ahol az egyes emberek alapjogai korlátozás alá esnek – ha törvény vagy bírósági ítélet alapján is – a legmesszebbmenőbb védelmet kell nyújtani az esetleges hatalommal való visszaéléssel, az emberi jogok súlyos megsértésével szemben. Az ehhez szükséges jogállami biztosítékokat az a garancia- és kontrollrendszer adja, melynek működésével összefüggő elvárások számos nemzetközi dokumentumban is – így például az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az európai börtönszabályokról szóló REC (2006) 2. számú ajánlásában – megjelennek.
A szerző a büntetések és intézkedések, valamint a büntetőeljárási kényszerintézkedések körén túl a tágabb értelemben vett büntetés-végrehajtás mindazon területét vizsgálja, ahol a téma szempontjából releváns jogi biztosítékoknak egy demokratikus jogállamban helye és szerepe lehet. Részletesen elemzi a garancia- és kontrollrendszer komplex felépítését, egyes elemeinek egymáshoz való viszonyát, kapcsolódási és elhatárolási pontjait. A jogalkalmazói tapasztalatai, valamint az általa végzett kutatás alapján részletesen értékeli a jogállami biztosítékrendszer részét képező jogintézmények szerepét, jelentőségét, működésük jogszabályi kereteit és azok korlátait. Nemzetközi kitekintés, valamint történeti áttekintés keretében értékelésre kerülnek a büntetés-végrehajtás kontrolljával összefüggő nemzetközi elvárások, az ellenőrzés különböző nemzeti modelljei, valamint a hazai jogfejlődés egyes állomásai.
A könyv azt a kérdést kívánja tisztázni, hogy a mai magyar büntetés-végrehajtás feletti kontrollrendszer intézményi kiépítettsége és annak működése megfelel-e a jogállami büntetés-végrehajtás követelményének és a vonatkozó nemzetközi elvárásoknak. Célja annak feltárása, hogy a garanciarendszer részét képező büntetés-végrehajtási ügyészi törvényességi felügyelet és jogvédelem, a büntetés-végrehajtási bíró eljárása, a társadalmi ellenőrzés, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzetközi szervek megelőző, ellenőrző tevékenysége kellő és hatékony garanciát jelent-e az emberi jogok biztosításához, a törvénysértések megszüntetéséhez és megelőzéséhez, a büntetés-végrehajtás hatálya alatt állók – különösen a fogva tartottak – jogi helyzetének védelméhez. Az elmúlt évek magyar irodalmában több kiváló szakember is foglalkozott a büntetés-végrehajtás jogállami kontrollrendszerének valamely vetületével, a könyv ezen kutatási eredmények ismertetése mellett azok továbbfejlesztésével, új szempontok és összefüggések bemutatásával a téma olyan összefoglaló elemzését kívánja adni, amely az új büntetés-végrehajtási kódex megalkotásának küszöbén mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődésére számot tarthat, de ajánlott joghallgatók és jogi szakvizsgára készülők számára is.
